anzix

Ady projekt - interjú a művésszel

/A szituáció: egy rádióműsor levezetése, szinte kötetlen beszélgetés M=műsorvezető, A=Ady/

M: Üdvözlök mindenkit a Boro Rádióban! Mai vendégünk az utánozhatatlan Ady Endre!
A: Jó reggelt mindenkinek!
M: Örülök, hogy elfogadta a meghívást, nagy megtiszteltetés.
A: Ugyan,részemről a szerencse.
M: A továbbiakban fel fogok tenni pár kérdést, csak nyugodtan kötetlenül beszélgetünk majd. Bemelegítésként kezdjük valami egyszerűvel. Mondjuk... Honnan jött az ötlet, vagy mondjam inkább a sugallat, hogy írással foglalkozzon.
A: Megvallom őszintén nem tudom. Ez egy olyan kérdés számomra, mint az, hogy miért születtem hímneműnek. Nem tudom, de ha már így alakult, szerettem volna a legjobbat kihozni belőle.
M: Ami kitűnően sikerült is!
A: Köszönöm.
M: Ön szerint mi teszi az írót íróvá? Vagyis inkább... hogy zajlik egy író élete, a munkafolyamat, az agytorna? Mi történik ilyenkor?
A: Ennek egy nagyon szép procedúrája van. Egy szikrával kezdődik, mint egy golyó csapódik ki a fegyverből, egyenesen a papírra. Ettől a ponttól két irányba haladhat a történet: éjszakázásba, egy szemhunyásnyi alvás nélküli átkávézott/borozott hosszú éjszakába, aminek az a vége, hogy reggelre azt is elfelejtem, mit kezdtem el írni... Vagy a hirtelen ötlet ahogy jött távozik is, a szerkezet besül, agóniába torkollik és beüt az abszolút alkotói válság, amikor már a saját létezésemet is megkérdőjelezem. Ilyenkor vagy segít az abszint vagy nem...
M: Értem.
M: Hogyan alakult ki az  bizonyos nézet a változással, a modern korral kapcsolatban, amit a verseiben is láthatunk?
A: Teljesen véletlenül. Mindig szerettem a régi korokat, a történelmet, barátaim mindig mondták is, hgoy rossz korba születtem, vagy úgy beszélek, mint a nagyapjuk. ÉS teljesen relevánsan cukkoltak ezzel, kicsit talán még büszke is voltam rá. A változás, a modernizálódás, a kultúrális keveredés nem ba, sőt, szükséges! Fel kell zárkóznunk nyugattal, értem én... De egy bizonyos Saját kultúrális alapnak, egy néphez való kötődésnek mindig kell lennie. Ez a hovatartozás, ennek tudata tesz minket magyarrá, néppé. Szimpla nacionalizmus is lehetne, de valahogy mégsem az. Hogy is fogalmazzak... A modernizáció jó, sőt kitűnő, elengedhetetlen! A változás természetes, az idő múlása úgyszint... De a hagyományőrzésről néha elfeledkezünk. HA nincs hagyomány, nincs kultúra, ha nincs kultúra, nincs nép, ha nincs nép.... összedől a világ és egy hatalmas katyvasz lesz az egészből, az pedig senkinek sem jó. ... NEm valami megfogható dolgok ezek, sőt, nagyon nehezen leírhatók. De íróként ez a munkánk,  ez éltet, hogy átadjunk egy üzenetet, amit majd egyszer valaki az utókorban talán megért, és akkor elmondhatjuk magunkról, hogy tettünk valami maradandót.
M: Köszönöm szépen ezt az eszmefuttatást, igazán érdekes volt! Várjuk legközelebb is.

Ady projekt - Nyugat kritika

Nyugat – kritika

1919. 16-17. szám – Figyelő

Király György:Washington Irwing RIP van winkle

Az Álmosvölgy  legendája angol eredetiből fordította Bartha László

(Világosság Könyvtár, 97-100.) Budapest, 1919. Népszava-Könyvkereskedés kiadása.

Az Álmosvölgy legendája egy jelenleg is nagyon ismert mű, igen sok feldolgozása van, filmek sorozat (mely utóbbit én is megnéztem, thriller – történelmi témájú sorozat, kimondottan ajánlott!). A cikk idején operettként adták elő, mint a cikkből is kiderült, külföldön, eredeti angol nyelven.

Király György kitűnően ecsetelte a műt, igen emelkedett szóválasztással, tökéletes, elég tetemes történelmi és kulturális háttérismeretet igénylő leírással. Fogalmazása tanult emberhez méltó és kiemelkedő.

Lehet, hogy csupán a szöveg nehézsége miatt, de az operett történetéről nem derült ki számomra sok, annak idejét és helyszínét leszámítva. Ez, valószínűleg a cikk egyetlen és legnagyobb hibája. Hangulatát viszont kitűnően átadja, az olvasó szinte már bele is képzeli magát a leírt helyre, Amerikába, az ígéret földjére. Vagy a hamis ígéretek földjére? Abba az (ebben a korban úgy tűnik általános) eszmefuttatásba is belefog, mely a modern kor kevésbé felhőtlen behatásait vizsgálja egy ország kulturális örökségeire. Ady szintén foglalkozott a régi korokkal archaikus verseiben, és, mint kiderül, ez a darab sem tesz másként. Ha csak fele annyira gyönyörű a darab, mint az itt látható leírás róla, akár a mai kor embereként is szívesen fogadnánk a színházakban.

Szerkezetét, összeállítását tekintve a szerző nagyon is tudta, mit csinál. Ez főként a végén egy kérdéssel intézett interakcióban mutatkozik meg a cikk végén. Minden tekintetben felkelti az olvasó figyelmét, sőt igyekszik elgondolkodtatni, belevonni az olvasót a cikkbe, kissé kiszakítva a cifra és elegáns leíró/tájékoztató részből. Végül ebből a kérdésből átvezetve ajánlást ad a mű megtekintésére.

Összességében, minden kifinomultságával, bájával és eleganciájával nekem nagyon tetszett. El tudnám képzelni ezt a cikket bármely mai irodalmi folyóiratban.

Ady projekt - verselemzés

Ady Endre: Párisban járt az Ősz

A vers Párizsban íródott 1906-ban, miközben Ady az egyik kedvenc kávéházának teraszán üldögélt és nézte a párizsi életet. 1907-ben jelent meg a Vér és arany című kötetben.

A címben szereplő Ősz szó egy szimbólum, ezért írja nagybetűvel. Az ősz, mint évszak szimbolizálja az elmúlást és az öregedést. Ezért a címben szereplő Ősz az elmúlásnak és a Halálnak a szimbólumává válik. 

A versben Ady a Szent Mihály sugárúton sétál egy forró nyári napon, miközben falevelek hullnak a fákról. Adynak a falevelekről eszébe jut az ősz, elmúlás és a halál.

A mű főszereplője az Ősz, ami a Halált szimbolizálja. A halál egy rossz fiúcska képében jelenik meg, aki kisgyerek módjára rosszalkodik az utcákon, becsönget a házak kapuján, majd elszalad. „S Párisból az Ősz kacagva szaladt.” Ady sokat gondol a halálra, mivel súlyos betegségben szenved. Számos szinesztézia fedezhető fel a műben, melyek kiemelik, felerősítik az érzelmeket és olvasottakat. A költő azon a bizonyos sugárúton találkozik a halállal. A magyar néphagyományban Szent Mihály áll a haldoklók mellett, segít nekik itt hagyni a földi világot, átkíséri a lelkeket a túlvilágra. Ez a vers nagyon élesen vetíti elénk a költő érzésit, gondolatait.

A vers műfaja chanson azaz dal. Ebben a versben Ady a halállal kapcsolatos legszemélyesebb érzésiről ír.

Szecesszió iparművészet

Bútortervezés

Az új formák keresése a bútortervezésben sokféle megoldást eredményezett. Elsődleges forrás a természet világa, mely vagy közvetlenül, vagy stilizáltan jelenik meg. A belga és francia tervezők az ívelt vonalakat kedvelték.

1. kép. Guimard francia építész 1900 körül tervezett széke a nehézkes, historizáló* bútorokkal szemben légiesen könnyűnek és természetesnek hat 2. kép. A skót Mackintosh magas támlájú széke (1897). Megnyújtott formák, kontrasztos* színezés (fekete, fehér, mályva), kevés díszítés jellemzi munkáit 3. kép. Vallin irodabútora a francia Art Noveau lendületes vonalait, jellegzetes díszítését mutatja

Hajlékony vonalaikkal szo­borszerű plasztikájú bútorokat hoztak létre. A felületet intarzi­ával, fém és más anyagok beraká­sával díszítették.

Skóciában a „glasgow-i né­gyek” csoportja a francia irány­zattal szemben az egyenes, függőleges vonalakra helyezte a hangsúlyt, nagy hatást gya­korolva a bécsi szecessziós mozgalomra.

A bútorok, csakúgy mint a többi szecessziós iparművészeti tárgy nagy része egyedi termék, kézművestechnikával készültek.

4. kép. Gaillard ebédlőszekrénye 1900-ból. A felületet díszítő hullámzó vonalkötegek, az ún. „ostorcsapás”- motívum a belga tervezők által kedvelt absztrakt díszítésmódhoz hasonlít Fém - üveg- kerámiaművészet

A fémművesség nemcsak az építészet díszítőelemeként jelentkezett, hanem sokféle használati tárgyat is létrehozott. Megújult az ékszerkészítés is: a hagyományos nemesfémek mellett egyéb fémek (bronz, sárga- és vörösréz, ón) változatos gazdagsága jellemző. A megfelelő hatás kedvéért pedig bármilyen anyagot felhasználtak: zománcot, gyöngyházat, elefántcsontot, borostyánt, szarut. Az amerikai Louis-Comfort Tiffanyt az ún. irizáló, opálos üveg érdekelte. Nevét főleg az ólomkeretbe helyezett színes üvegekből álló lámpa tette máig nevezetessé. A szecessziós épület lényeges kiegészítője a színes üvegablak. A Tiffany által előállított üvegfajta különösen alkalmas volt erre a feladatra. 5. kép. A német WMF gyár galvanizált* jégkockatartóján megjelenő fiatal nőalak kibomló hajjal, leomló ruharedővel kedvelt díszítőelem. A vonalak hullámzó ritmusa növényi motívumokban folytatódik 6. kép. Róth Miksa képkerete (1900 körül). Ez a kis remekmű jól mutatja az üvegmozaik-technikát. Hatalmas abla­kokat és mennyezeteket gyártot­tak ilyen módon a Róth-műhelyben 7. kép. A belga ötvös és szobrász Wolfers kitűzőfüggője, a „Niké” (1902). E parányi műalkotást nemcsak a felhasznált anyagok teszik értékessé, hanem az ékszerkészítő fantáziája és nagy technikai tudása Róth Miksa budapesti üvegműhelye alkalmazta hazánkban először az új anyagot és technikát, üvegmozaik ablakaival nemzetközi rangra emelkedett. Az üveg hajlékonyságával bekerült az Új Művészet mestereinek kedvenc anyagai közé. Egyik megújítója a francia Emile Galle volt. Díszítményeit valósághű motívumok – virágok, lepkék, csigák, szitakötők – jellemzik. 18. kép. Tiffany-lámpa (bronz és üveg). Különleges üveganyagából, a „Favrile” üvegből elsősorban használati és díszüvegek készültek 19. kép. Gallé dombornyomá­sos vázája (1899) valósághűen ábrázolja az őszi kikericset A többrétegű, savval maratott vagy metszett felületre idegen anyagokat – aranyfóliát, zománcot stb. – vitt fel, vagy dombor­műszerű felületet alakított ki. A tervezők kihasználták az agyag és a fém alakíthatóságát is az új kifejezésmód érdekében. A különös természeti formákhoz való vonzódás csakúgy megjelent például Christopher Dresser tengerisünt idéző edényén, mint a valósághű elemek Delaherche vázáján. A kerámiaművesség sokféle mázzal is kísérletezett.

21. kép. A Zsolnay-gyár eozinmázas vázájának már különleges aszimmetrikus formája is növényt mintáz

22. kép. Az első ipari formatervezők egyikének tartott Dresser tengerisünt idéző edénye az angol alkotó természetismeretéről vall

korrupciós novella

- A világ leg unalmasabb munkája az enyém… Hogy lyukadtam ki ide? Ismertem a főnök lányát, még az egyetemről, ő mutatott be a cég tulajdonosának, a mostani főnökömnek, az apjának. Papírtologató vagyok, telefonálgatok, ügyintézek, de mindezt potom pénzért, saját irodában, tiszta környezetben. Nem egy boxban valahol egy szürke, egyhangú irodaépületben, ami bűzlik az olcsó kávé, izzadság, és kétségbeesés szagától.

- Igen, átmentem a teszteken… Persze, hogy nem tanultam rá! …. Nem, édes, puskát írjanak a stréberek, meg a nyomik, nincs nekem arra időm! … Száradt a körmöm, oké?! … Igen, nagyon élvezte, bár elég undorító volt. Izzadt meg lihegett meg minden, de legalább nem tartott sokáig. A vén Chester  tanár úr se teljesít már úgy, mint régen! Szerencsémre.  De mit lehet tenni, egy nőnek érvényesülnie kell valahogy az életben, és aki olyan elfoglalt, mint én, erre a csinos kinézetét és vele született adottságait használja.

- Igen, James képviselő úr asszisztense vagyok. .. Tisztességes úton! Tanultam, dolgoztam, felfigyeltek rám, felvettek. De most nem is magam miatt vagyok itt! … A képviselő úr 6milliárdot sikkasztott csak az elmúlt két hónapban. … Természetesen a vezetőség mindenről tudott, ők is ezt csinálták, és csinálják majd, amég világ a világ. Nesze neked államadósság! … Persze, a képviselő úr ezzel nyerte el a tetszésüket. Agyafúrt ember, a sikkasztásai, és mellékes egyéb ügyei, amikről csak hallomásból tudok, nagyon imponáltak a vezetőségnek. Egyszer meg is hívta őket egy partira, amin én nem vettem részt, de képzelem milyen dolgok történhettek ott…. Ennél többet nem mondhatok…

~3 interjú, 3 világból. Mindhárman telefonfülkéből hívtak, de figyeltem őket. A reakcióik árulkodóak, főleg, hogy teljes biztonságban érezték magukat abban a kis piros dobozban. Az egy külön dimenzió! De nekem rohannom kell, a főnök nem fogja tolerálni, ha kések.~ Szakadtam ki gondolatmenetemből, és azonnal fogtam egy taxit, ami elvitt a szerkesztőséghez. Fel az emeleten, egyenest a főszerkesztő irodájába. Remegve nyújtom át neki a jegyzeteket, hangosan kezdi felolvasni, azaz átalakítva, leszűkítve ecsetelni, hogy mit írtam oda. Nem tudom, miért csinálja. Valószínűleg azért, hogy halljam, ha baromságot írtam.

- Első alany: irodai dolgozó, felső beosztás, magas fizetés, irodán kívüli juttatások. Meghúzta a főnök lányát, a titkárnőjét, és még két munkatársát.. egy nyomtatón? .. Most komoly? – nézett rám felig felhúzott szemöldökkel vastag keretes szemüvege mögül, mire én csak vállat vontam- Végül is, minden részlet számít. – majd folytatta – Szóval a lány juttatta be, de csak miután lefizette. Ezt így konkrétan mondta is?

- Feltételezem, nézve a tényt, hogy a csaj egy 8-as, a pasi meg egy 4,5-es lúzer.

- Jogos feltételezés.  Következő :  tizenéves fruska, aki úgy néz ki, mint egy szétplasztikázott 30 éves, lepukkant pornósztár. Lepippantotta a tanárát a jobb jegyét. Mily meglepő…. Jobb alanyai nem voltak?

- Lapozzon csak!

- Hm... Delikvens a felső osztályból. Ebből már minőségi botrány lesz! -eleresztettem egy "yessss"-t de csak halkan, hogyne tűnjek gyerekesnek a Főnök előtt. -  Hacsak..... -ajaj- valaki meg nem vétózza.

-De rengeteget dolgoztam! Tudja maga mi utánajárás ez ilyen labilis politikai helyzetben?!

- Nem fejeztem be a mondatot! - durcásan a falnak támaszkodtam karba tett kézzel. -  Hacsak nem hajlandó egy kis premium szolgáltatást nyújtani.

- Nem vagyok korrupt, sem kurva.... Na Viszlát! -fordultam is ki az ajtaján, de utánam Szólt.

- Nem olyan premiumra gondoltam! Kérem Jöjjön vissza! Beszéljük meg.

Beadtam a derekam, a Főnök pedig kiadta a feladatot. Oknyomozó riporteri ambícióimat kihasználva feladatot kaptam: meg kell tudnom kivel csalja a felesége. 2napom van rá.

................................................................................

Ami gyorsan el is telt. Adtam is a borítékban annak a pasinak az adatait, egyenesen a főnököm kezébe. Nyugodt volt, kicsit talán túl nyugodt is. De nem igazán érdekelt, csak a cikkemre tudtam koncentrálni, amit rendben nyomtatás a is adtak.

De ami ez után történt.... Azt az eseményeket sose feledem el.

Első körben közli velem az egyik kollégám, hogy nincs is semmilyen vétó, és hogy szépen ki lettem használva. Aztán kapjuk az azonnali híreket az aznapi lapszámban, hogy a Főnök megölte azt a pasast, akit lenyomoztam neki. Azt hittem összeesek az idegességtől. Tulajdon képen halálsorra küldtem egy embert.... Mint utólag kiderült kettőt is, ugyanis a féleség, amint megtudta mi lett a szeretőjével felöltötte magát. A gyilkos, a Most már volt főnököm természetesen börtönbe került, annak is az elmegyógyintézet részlegébe. Ezen a napon úgy éreztem, én is oda tartozom....

Aztán végiggondoltam ezt a korrupció témát. Ahhoz, hogy meg legyen arról a képviselőről az Interjú, 2 emberrel is lefeküdtem, az egyik, tudta nélkül, az interjú alanya volt. Annak érdekében, hogy eljussak karrierem jelenlegi pontjára, a fél baráti körömnek végig kellett másznom a hátán magassarkúban, végig arról panaszkodva, hogy az a rohadt cipő milyen kényelmetlen.

Így utólag belegondolva egy vicc az egész! Csak mosolyogva iszogatom a sörömet, és füstöt fújok a háztetőn ülve, azt kérdezve, miért oly kegyetlen a világ?... Aztán meg jobban belegondolok. Ha van valami felsőbb hatalom, az mar nagyon sokszor sújtotta a népet minden felével. A hatalom egyenlő a gonoszsággal. Az ember pedig egyre hatalmasabb lesz, és elpusztítja isteneit, hogy helyükbe lepjen...,  Mégis csak igaza volt Mikszáthnak...." Az istenek halnak, az ember él "

   

  

Petőfi diasor - szövegben, mert diát nem engedett feltölteni

Petőfi Sándor

Család

Született: Kiskőrösön 1823. január 1-én

Szülei: Petrovics István mészárosmester, anyja Hrúz Mária (szlovák)

1824 októberben Kiskunfélegyházára, itt tanult meg magyarul, ezt nevezi szülőföldjének

Jó körülmények, ingatlanok tulajdonosa lett az apja

Diákélet

Gondos tanítás, 9 iskola: Kiskunfélegyháza, Kecskemét (3 év), Szabadszállás (fél év), Sárszentlőrinc (3 év), Pest (német 2 év), Aszód (3 év), Selmecbánya (bukott)

Nemes Magyar Társaság önképzőkör, itt ismerkedett meg Gvadányi Józseffel, Csokonaival és Vörösmartyval

1839 Nemzeti Színház kisegítője, de 2 hónap után hazament

1839 szept. katona Sopronban, Grazba is eljutott, 1841-ben betegeskedés miatt elbocsátották

Vándorévei

Gyalog cikázott az országban: Sopronból Pápára, innen Pozsonyon keresztül Dunavecsésre, Pestre, Selmecbányára, újra Dunavecsére

1841 Ozorán vándorszínésznek, majd vissza pápára tanulni, ahol Jókai Mórral barátok lettek

Komárom Jókaiék, Mezőberény Orlai

1842 Pápán abbahagyta a tanulást, ismét színész: Székesfehérvár, Kecskemét

Pesten és pápán keresztül Pozsony: Országgyűlési Tudósítók másolása

Pesten 2 angol regény lefordítása, enyhített anyagi gondjain, Pilvax

1843 Debrecen ismét színész, Diószeg, Székelyhíd, vissza Debrecenbe

Verseit összeírta, 1844 Pestre költőnek, Vörösmarty, Nemzeti Kör

Az elismert költő

1844 Pesti Divatlap segédszerkesztője, A helység kalapácsa, Versek

Megismerkedett Csapó Etelkével, de meghalt, Cipruslombok Etelke sírjáról

1845 kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből, felvidéki körút, Úti jegyzetek

Mednyánszky Berta szerelem, megkérte, de a lány apja nem engedte, Szerelem Gyöngyei

Nyugtalan volt, sokat utazott, gyakran volt szüleinél Szalkszentmártonban, Versek II.

Később sokáig otthon, keserű, kétségbeesett, Felhők, Tigris és hiéna, A hóhér kötele

Fordulópont

1846 fontos fordulópont, levele Várady Antalhoz írt levele hangneme tréfás, évődő

Márc. vissza Pestre, irodalmi-politikai élet, lapkiadók ellen Tízek Társasága, 10 fiatal költő, új folyóirat Pesti Füzetek néven, nem sikerült

Szept. Szatmári úton Erdődön Szendrey Júlia, sokáig várt az igennel, ez az időszak alatt az Életképek, megismerkedésük évfordulóján Erdődön esküvő, szülők tiltakozásának ellenére, koltói kastélyban

1847 Arany János Toldija, levelezés, Nagyszalonta, Pest

Márc. Összes költemények, felvidék újból, Úti levelek

1848 forradalmat várta, Március 15-ének egyik vezetője, kevesellte az elért pol. Eredményeket, királyellenes versek, népgyűlések, támadta a kormány politikáját, nagy ellenségeket szerzett, kezdte elveszíteni népszerűségét

Petőfi és a szabadságharc

Századosi rang, nem harcoló alakulatoknál, rosszindulatú vádaskodások érték, Júliát Erdődre, de ő később Debrecenbe, ott született meg Zoltán fiuk

1849 Bem serege, Bem segédtisztje, távol tartotta a harctól, futárszolgálattal Debrecenbe, az akkori kormány ott volt, Erdély, Nagyszalontára családját, őrnagy, Klapka Györggyel kellemetlen helyzetbe, kilépett

Anyagi gondok, szülei meghaltak, fiát elhozta Aranyéktól, Mezőberény, Szörnyű idő, Erdélybe akart menni, de nem sikerült, Bemhez vissza, őrnagy felszerelés nélkül, civilként vett részt a Segesvári csatában, 2700 magyar 16 ezer orosz ellen

1849. július 31-én tűnt el örökre